1919. május 27. – A besszarábiai front

A Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltását, valamint az északi hadjáratot, az ezeréves határ elérését a Kádár-kori szakirodalom olyan hadicélként ábrázolta, amely a világforradalom elősegítését célozta, valamint közvetlen kapcsolat megteremtését is remélte volna a szovjet-orosz Vörös Hadsereggel. Azt, hogy ennek május végén és júniusban már mennyi volt a realitása, nem érdemes részletesen elemezni (nem sok), de az 1919-es év történései között érdemes egy kitekintést tenni a besszarábiai frontra és Ukrajna helyzetére, mert hatással voltak a magyarországi frontok eseményeire, és még inkább a budapesti reményekre.


1919. május 29.

A Miskolc visszavétele utáni mintegy egyhetes harcokban a csehek ellenállása meggyengül. A Vörös Hadsereg visszafoglalja Putnokot, Losoncot és Ipolyságot.


1919. május 30.

Szikszó újra magyar kézen. A sorozatos kudarcok és vereségek miatt a csehek az olasz parancsnoklást hibáztatják.


1919. május 31.

A Vörös Hadsereg visszafoglalja Rimaszombatot és Edelényt.


1919. június 1.

Lenin segítséget nem küld Magyarországnak, de szép szavakat igen:


1919. június 1. – A Pálmay Ernő-féle csoport

Az 1919-es észak-magyarországi harcok során többször szóba került a Pálmay Ernő-féle csoport. Az egység különleges története a parancsnok sorsán keresztül is körvonalazódik:


1919. június 2.

Véget ér a Muravidéken a ma Szlovéniához tartozó Vas vármegyei területeken kikiáltott Vendvidéki Köztársaság néhány napos története.


1919. június 3.

Magyar bevonulás Érsekújvárra.


1919. június 4.

Magyar kézre kerül a románok által kiürített Tokaj.


1920. június 4. – A trianoni békediktátum

A trianoni békediktátum napja. Délután négy óra 30-32 perc között, azaz mintegy két perc leforgása alatt megtörténik a békediktátum aláírása a magyar kormány két képviselője részéről a Versailles-i Nagy-Trianon palota la galerie des Cotelle termében.


1919. június 5.

A Vörös Hadsereg visszafoglalja Sárospatakot és Sátoraljaújhelyet.


1919. június 6.

Magyar kézre kerül Kassa, Korpona és a gyönyörű, egykor német lakosságú középkori bányaváros, Selmecbánya.


1919. június 7.

Ünnepi népgyűlés Budapesten Kassa felszabadítása örömére. Ezen a napon Clemanceau francia miniszterelnök jegyzékben követeli a harcok beszüntetését, a csapatoknak a kijelölt demarkációs vonalra való visszarendelését, aminek esetén a magyar kormányzat képviselőjét meghívnák a békekonferenciára.


1919. június 8.

A Vörös Hadsereg beveszi Zólyomot, de közben elveszíti Érsekújvárt. A cseh ellenállás erősödik.


1919. június 10.

Az északi hadjárat eléri legnagyobb kiterjedése végső pontjait. Magyar kézre kerül ismét Rozsnyó és Bártfa, valamint ettől északra az ezeréves határ.


1919. június 13.

Újabb Clemanceau-jegyzék jelöli ki a Forradalmi Kormányzótanács számára az új magyar határvonalat északon és keleten.


1918. június 15.

Dél-Tirolban megkezdődik az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó nagy offenzívája a háborúban.


1919. június 15.

A Szocialista-Kommunista Munkások Magyarországi Pártja vezetőségi ülése elviekben elfogadja a Clemenceau-jegyzéket. De nem csak alkalmazkodni igyekszenek együttműködően, hanem időről időre tiltakozó ellenlépéseket is tesznek, nem fogják fel, hogy az antant ultimátumokat, végrehajtandó, egyoldalú utasításokat ad.


1918. június 16.

A Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltása Eperjesen a magyar fegyverek védelme alatt. Elnöke egy cseh kommunista hírlapíró, Antonín Janoušek. Tíz népbiztosságot állítanak fel, amelyek vezetői között nagy számban vannak magyar bolsevikok.


1919. június 17.

Szegeden az Aradról idetelepült ellenforradalmi kormány ellen sztrájkot szervező szakszervezeti vezetőket a francia megszálló erők letartóztatják.


1918. június 18.

Kun Béla választávirata a Clemenceau-jegyzékre pontosan ellentétes a Vörös Hadsereg előző napi parancsával. Tartalma: „A Tanácsköztársaság nem áll a területi integritás alapján ugyan, de a jegyzékben közölt határok képtelenek.”


1919. június 20.

Léváért vívott harcok – Reggel 6 órakor 4, majd 5 cseh repülőgép kémlelte ágyúink helyét.


1919. június 21.

Tiltakozó nagygyűlés Kassán


1919. június 23.

Apátfalva községből a lakosság kiveri a durván rekviráló román katonákat. Négy román meghal a harcokban. A visszatérő hódítók negyven helyi lakost végeznek ki. De nem ez a román feketeterror legsúlyosabb incidense, még a csonkaország területén sem.


1919. június 24.

A hadsereg-főparancsnokság a következő rendeletet adta ki a hadra kelt Vörös Hadsereg számára: a hadseregben mindennemű kártya- és szerencsejáték tilos. Ellenkezik a proletárszellemmel!


1919. június 25.

Kun Béla táviratában kér biztosítékot Clemenceau-tól a román csapatok visszavonására.


1919. június 26.

A forradalmi kormányzótanács rendelete alapján Léván és környékén is megtartották a 18 – 45 évesek általános sorozását.


1919. június 28.

Miután a teljes gazdasági blokád és a fenyegető francia katonai ultimátum hatására június 22-én a német parlament megszavazta, Németország aláírja a Versailles-i békediktátumot. A weimari köztársaságot megrázza a diktátum igazságtalansága, amely mégis jóval enyhébb, mint amit a franciák szerettek volna.


1919. június 29.

Ezen a napon utasítja hivatalosan is a Forradalmi Kormányzótanács a Vörös Hadsereget az északi hadjáratban felszabadított területek kiürítésére az előírt demarkációs vonalig.


1919. július 1.

Pozsonyban Eugene Desire Antoine Mittelhauser francia tábornok Csehszlovákia hadserege nevében, illetve Ágoston Péter igazságügyi népbiztos aláírja a fegyverszüneti szerződést. Kijelöli a trianoni határvonallal egybeeső demarkációs vonalat, valamint négy kilométer széles demilitarizált övezetet állapít meg a két hadsereg között.


1919. július 2.

A Román Királyság jegyzékben közli Clemenceau francia miniszterelnökkel, hogy a Tiszántúlt kizárólag akkor hajlandó kiüríteni, ha a magyar Vörös Hadsereget leszerelik.


1919. július 3.

A csehszlovák csapatok érkezése. Napközben a csehszlovák parancsnokság autója átrobogott a városon keresztül. Estefelé pedig egy eroplán keringett a város felett.


1919. július 4.

Károlyi Mihály elhagyja az országot.


1919. július 6.

Husz János-ünnepség Léván. A városunkat megszálló, 35. csehszlovák gyalogezred, július 6-án Husz János emlékét ünnepelte.


1919. július 7.

A Csehszlovák Hadsereg bevonul a kiürített Eperjesre, amivel véget vet a szlovák kommünnek, valamint ugyanezen a napon újfent megszállja Kassát.


1920. július 7.

A „Honvédelmi minisztérium helyzetjelentése: Zajta községet, Szatmárnémetitől tizenhárom kilométerre északra, a románok kiürítették. Bizottságilag átvettük.” (A románok visszavonulása, Pesti Hírlap, 1920. július 9.)


1919. július 10.

Kun Béla táviratában kéri Lenint, hogy a szovjet-oroszok támadják meg Romániát Besszarábia felől.


1919. július 11.

Kun Béla ismételten kéri Clemenceau-tól, hogy a románok ürítsék ki a Tiszántúlt az előzetes megegyezésnek megfelelően.


1918. július 13.

Létrejön a Csehszlovák Nemzeti Bizottság, amelynek feladata a hatalomátvétel előkészítésének kidolgozása.


1919. július 13.

Clemenceau válasza: amíg Magyarország nem tartja be a fegyverszüneti szerződést, a békekonferencia nem tárgyal.


1919. július 14.

Kun Béla Clemenceau-nak adott táviratos válaszában ismerteti a román hadsereg által elkövetett, a fegyverszünetet sértő támadások sorozatát, újfent kérve a Tiszántúl kiürítését.


1918. július 15.

Kifullad az utolsó nagy német offenzíva, a Friedensturm a nyugati fronton.


1919. július 16.

A Forradalmi Kormányzótanács közzéteszi rendeletét a nemzetiségi területek felállításáról, kijelöléséről.


1919. július 17.

Magyar előkészítő zavaró és felderítő támadások a románok ellen, valamint bombázás a román állások ellen három napon át.


1919. július 20.

A Vörös Hadsereg offenzívát kezdeményez a románok ellen a Tiszán átkelve, eredetileg három helyen: Tokajnál, Szolnoknál, illetve Csongrádtól délre.


1919. július 21.

A Vörös Hadsereg kemény küzdelemben beveszi Szentest és Szegvárt Csongrád vármegyében.


1919. július 23.

A magyar hadsereg elfoglalja Kisújszállást, de Szentesnél kénytelen visszavonulni a Tisza jobb partjára. A szolnoki hídfőt ekkor sikerül a legnagyobbra szélesíteni, Mezőtúr, Túrkeve és Kunhegyes is felszabadul időlegesen.


1919. július 24.

Karcag térségéből kiindulva román ellentámadás kezdődik.


1923. július 24.

A lausanne-i békeszerződéssel Törökország sikeresen revideálja az 1920-as sèvres-i békeszerződést.


1919. július 25.

A hódmezővásárhelyi tömegmészárlás 56 áldozattal. Az anarchisztikus időket mindig akad, aki kihasználja, de még ebből is kirívó az, amire két, román szolgálatban álló bűnöző vetemedett Hódmezővásárhelyen és Mártélyon.


1919. július 26.

A júliusi offenzíva összeomlik a román ellentámadástól. A magyar hadsereg általános visszavonulásba kezd.


1919. július 27.

Elesik a szolnoki hídfő is. A magyar hadsereg újra mindenhol visszaszorul a Tisza mögé.


1920. július 28.

A Nagyköveti Konferencia döntést hoz a felvidéki területeket érintő lengyel–csehszlovák vitában: a területeket megosztja, de inkább Csehszlovákiának kedvezve.


1919. július 29.

A Román Királyi Hadsereg Tiszaladánynál és Taktakenéznél átkel a Tiszán.


1919. július 30.

Tiszabő és Tiszasüly térségében újabb román egységek lépik át a Tiszát.


1919. július 31.

A magyar hadsereg végleg feladja a Tisza vonalát és visszahúzódik Budapest irányába, de ezalatt a csapatok jelentős bomlásba kezdenek. Egyes körülzárt egységek ellenállása még augusztus 3-áig tart.


1919. augusztus 1.

A Forradalmi Kormányzótanács a pártvezetőséggel együttes ülésén hoz határozatot a hatalomról való lemondásról. Ezzel vége a Tanácsköztársaság 133 napjának. A Budapesti Forradalmi Központi Munkás- és Katonatanács elfogadja a Forradalmi Kormányzótanács lemondását és Peidl Gyulát nevezi ki kormányfővé.


1920. augusztus 1.

Az őrségi Kerca határőrei a két falu felkelt népével összefogva kiűzték a szomszédos Szomoróc községet megszálló szerb–horvát–szlovén csapatokat.


1919. augusztus 2.

Az 1/1919-es kormányrendelet a magyar állam hivatalos nevét ismét Magyar Népköztársaságra változtatja.


1919. augusztus 3.

A román hadsereg ünnepélyes bevonulása Temesvárra. Mint emlékezetes, a szerbek 1918. november 14-én foglalták el a várost, majd december 2-ától a francia csapatok magyarországi főparancsnoksága lett.


1919. augusztus 4.

A román csapatok megszállják Budapestet. A Rusescu tábornok parancsnoksága alá tartozó 4. dandár 6. lovasezredének három százada, mintegy 400 fővel és két ágyúval már 3-án este behatol a fővárosba.


1919. augusztus 5.

Román kézre kerül Miskolc.


1919. augusztus 6.

Friedrich István antant és román támogatással letartóztatja Peidl Gyulát és szakszervezeti kormánya tagjait. Miniszterelnökségéhez másnap József nádor kinevezését is megszerezi.


1919. augusztus 7.

Habsburg József főherceg bejelenti, hogy kormányzóként átveszi az államfői hatalmat.


1918. augusztus 8.

Megkezdődik az utolsó nagy antant offenzíva, az angol csapatok ötszáz harckocsi támogatásával áttörik a német vonalat Amiens-nél. Ez a német hadsereg „fekete napja”, a német harci morál összeomlásának kezdete.


1918. augusztus 9.

London, Párizs példáját követve elismeri a területtel még nem rendelkező, még csak tervezett Csehszlovákia létét. A Brit Birodalom közvetlen diplomáciai kapcsolatot október elsején létesít az emigráns csoporttal.


1919. augusztus 9.

Horthy Miklós altengernagy Szegeden saját vezetésével megalakítja a minden kormányzattól, vagyis a szegedi ellenkormánytól (amelynek maga is tagja tagja) is független, úgynevezett Fővezérségét.


1919. augusztus 11.

József főherceg román ultimátumot kap: Magyarország minden hadianyagot átenged és emellett hadba száll Románia mellett, hogy együtt megszerezhessék a szerbektől a Bánságot. A koncepció szerint Románia és Magyarország Ferdinánd király koronája alatt perszonálunióra lépne.


1919. augusztus 12.

A szerbek, megszállják a zalai Alsólendvát, illetve bevonulnak a Vas vármegyei Muraszombatra, amivel megszerzik a mai Szlovéniához tartozó Muravidéket.


1919. augusztus 13.

A csehek Pozsony felől megszállják a majd az 1947-es békeszerződés alapján megszerzett stratégiai jelentőségű pozsonyi hídfőt.


1920. augusztus 14.

Csehszlovákia és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság kölcsönös, szövetségi, védelmi szerződése – létrejön a kisantant.


1921. augusztus 14.

Pécsen kikiáltják a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaságot. A nagygyűlés az antant védelme alá helyezi a Köztársaságot, mint a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság protektorátusát.


1919. augusztus 15.

Horthy Miklós „fővezér” Friedrich István jelenlétében esküt tesz József főherceg, a II. Népköztársaság kormányzója előtt. Ezzel veszi át valamennyi fegyveres erő felett a parancsnokságot.


1920. augusztus 15.

A varsói csata szimbolikus dátuma.


1919. augusztus 16.

A Székesfehérvárról előrenyomuló román 8. vadászezred, a 7. rosiori lovasezred két tüzérüteggel megszállja Veszprémet. A román katonák csak október 4-én hagyják el a magyar királynők városát.


1919. augusztus 18.

Győr román megszállás alá kerül.


1921. augusztus 19.

Heves intermezzók után megkezdődik Pécsről a szerb kivonulás. Svetislav Rajity szerb kormánybiztos átadja a közigazgatást Gosztonyi Gyula magyar kormánybiztosnak.


1921. augusztus 22.

A hajnali óráktól több hullámban bevonulnak Pécsre a Nemzeti Hadsereg alakulatai, akiket hatalmas ünneplő tömeg fogad.


1919. augusztus 23.

Az utolsó szabad vármegye Augusztus 23-án a Horthy-féle Fővezérség és a román hadvezetés közötti egyezség szerint megáll a román előrenyomulás.


1921. augusztus 23.

Elkezdődik a Sakarya folyó mentén a görög–török háború döntő csatája. Három hétig tart, és a görögök vereségével ér véget.


1919. augusztus 27.

Újabb egyeztetési forduló a 19-i megállapodást követően a Dunántúlon antant engedély nélkül tartózkodó román, illetve a Nemzeti Hadsereg siófoki Fővezérsége képviselői között.


1919. augusztus 28.

Egy román különítmény Győrből kiindulva Csornán, Kapuváron át Vitnyédig nyomul elő. A korábban ismertetett demarkációs vonalhoz képest tehát ez a három, Sopron vármegyei település kerül még ideiglenesen román kézre.


1921. augusztus 28.

Elkezdődik a nyugat-magyarországi felkelés. A Pécsért folytatott diplomáciai játszmában a magyar félnek meg kell ígérnie Nyugat-Magyarország átadását, de az ellenállást ki nem mondva támogatja Budapest.


1919. szeptember 8.

Léva Pellé francia tábornagy megérkezett.


1922. szeptember 9.

Bő három évvel azután, hogy Görögország megkezdte háborúját Anatólia jelentős részben görögök lakta nyugati részéért és Kelet-Trákiáért, a térségben mindössze tizenkét hadosztályt felvonultatni képes görög hadsereg feladja Szmirnát, a mai Izmirt.


1919. szeptember 10.

Ausztria békeszerződése Saint Germain-ben. A szerződés eltiltja a „nagynémet egységet”, vagyis a Németországgal való egyesülést, az Anschluss-t. De ugyanígy eltiltja a Magyarországgal való egyesülést is, valamint a királyság lehetőségét, mint államformát.


1919. szeptember 12.

A költő, ideológus és kalandor, valamint repülő-pilóta ezredes, Gabriele d’Annunzio ezen a napon mintegy 2 600 olasz szabadcsapatos katonája élén bevonul Fiume kikötővárosba, elűzve onnét a csekély brit és francia őrséget.


1919. szeptember 14.

A balkáni francia-szerb offenzíva kezdete görög területről. Másnap, 15-én áttörik a bolgár arcvonalat, a hónap végére pedig összeomlik a balkáni front. A bolgár hadsereg mellett a 11. német hadsereg is megadja magát, 77.000 fogoly és ötszáz tüzérségi löveg kerül az antant birtokába.


1919. szeptember 19.

Sigray Antal gróf – Nyugat-Magyarország kormánybiztosa, majd 1920-tól Körmend legitimista nemzetgyűlési képviselője – táviratot intéz a soproni városi tanácshoz, amelyben közli, hogy bár az antant a nyugati vármegyéket Ausztriához csatolta, a magyar kormány ezt nem ismeri el, mert az antant a magyar kormánnyal még nem tárgyalt a békéről.


1919. szeptember 25.

Román követelésre megszűnik a Székely Dandár, legalábbis papíron. A Székely Hadosztály fegyverletétele után tovább harcolók sorsa nem könnyű.


1919. október 4.

A Dunántúl nagyobb hányadát, a Duna-Tisza közét, és a Tiszántúlt is megszálló román csapatok nemzetközi nyomásra ezen a napon megkezdik a kivonulást a „maradék” Magyarországról: elhagyják Győr és Veszprém városát.


1921. október 5.

A kormányzó ünnepélyes látogatása a visszatért Pécsen.


1918. október 6.

Zágrábban megalakul a monarchiabeli Szlovének, Horvátok és Szerbek Nemzeti Tanácsa.


1919. október 7.

Pontosan 57 napnyi megszállás után a román megszállók elhagyják Székesfehérvárt.


1919. október 8.

A Pesti Hírlap vezércikke szinte prófétai: „Soha sorsdöntőbb időket nem éltünk, mint aminők a mai pillanatok. Ausztria népei érzik ezt s politikusai fölkészültek reá. Csak a magyar politikusok nem látszanak érezni a pillanat történelmi jelentőségét pedig nemcsak a monarchiának, hanem Magyarországnak sorsa is most dől el.


1921. október 8.

Folyik a határmegállapítás délen, de nem megy egyszerűen.


1918. október 11.

Károlyi Mihály Apponyi Albert társaságában IV. Károllyal tárgyal.