A hadműveleteket beszünteti és a kiürítések módjáról közvetlen tárgyalást kér a csehszlovák, illetve a román hadseregek megbízottjaival. Ez is visszatérő igény, de sohasem teljesül. A francia miniszterelnök álláspontja más Párizsban, mint a katonái bakancsával már a magyar Nagyalföldön állomásozó Brătianu Romániájának.

Ugyanezen a napon kezdődik a legtartósabb és legnagyobb kiterjedésű „ellenforradalmi felkelés” a Duna-mentén a kényszersorozások és rekvirálások ellen. A Kalocsa környékén indult lázadás két nap múltán átterjed a Duna túloldalán a Tolna vármegyei településekre is. A Duna mentén a helyi vörös őrségek átállnak, vagy elmenekülnek. Dunapataj és Ordas jómódú, református magyar parasztfalvak. Nem zsellérfalvak, a dunai személyhajózárt kihasználva a fővárosi piacokra hordják terményeiket, a zöldséget-gyümölcsöt. Ezek a települések a parasztpolgárosodásban a legelőbbre haladottak, aminek a tudatra, öntudatra vonatkozóan is jelentős a hatása.