Augusztus 23-án a Horthy-féle Fővezérség és a román hadvezetés közötti egyezség szerint megáll a román előrenyomulás. A demarkációs vonal a már román kézen lévő települések szerint: Győr–Ménfőcsanak–Tényő–Pápateszér–Gyertyánkút–Márkó–Nemesvámos–Peremarton–Nádasdladány–Úrhida–Dinnyés–Pusztaszabolcs és Adony. A korábbi 63-ból már csak egyetlen vármegyénk, Sopron mentes a megszállástól (a hatvannegyedik, Fiume sohasem volt vármegye, és még 1918-ban elsőként szállták meg). 

Sopronon kívül persze vannak részben szabad vármegyék. Moson vármegyébe a csehek tették be a lábukat a pozsonyi hídfő megszállásával augusztus 13-án, átkelve Pozsonyligetújfaluba. Vas vármegye muraszombati járását a szerbek augusztus 12-én szállták meg, amikor a Vendvidék nem Zalához tartozó részét is elfoglalták. Tolna vármegyének a déli szélén Bátaszék térségébe már 1918 végén benyomultak a szerbek. De ezekbe a vármegyékbe csak egészen korlátozottan törtek be a hódítók. Nem teljes egészükben kerültek idegen fegyveres ellenőrzés alá Baranya, Győr, Veszprém, Fejér, Somogy, valamint Zala. Az utóbbi kettő vármegyének csak kisebb részét érintette a szerb megszállás, viszont az előbbi négy székhelyén idegen – Pécsett szerb, Győrben, Veszprémben, valamint Székesfehérváron román – katonaság az úr. Tehát a békebeli 63 vármegyéből kilenc részben maradt meg. Rontja a statisztikát, hogy éppen az ekkor még viszonylag ép vármegyékből hármat – Sopron, Moson, valamint Vas – jelentékenyen érint majd a dél-német államhoz, Ausztriához való csatolás, amiről ekkorra az elvi elhatározás már megtörtént, de Magyarországon ez még nem volt ismeretes. Érdemes megjegyezni ezzel a demarkációs vonallal kapcsolatban, hogy azt majd 28-29-én egy próbálkozással megsérti a román hadsereg. Ennek ellenére többé-kevésbé az október elején kezdődő kivonulásig, kisebb incidensek ellenére, érvényes marad ez a 19-én, Gheorghe Mărdărescu tábornokkal egyeztetett vonal.

Mărdărescu jelképes személy Romániában, a magyarság felett aratott román diadal szimbóluma a maradék Magyarországot megszálló román csapatok főparancsnokaként. 2019-ben Budapest megszállása centenáriumának alkalmával szobrot avattak a tiszteletére. Méghozzá a magyarok számára is fontos Kolozsváron, magas állami tisztségviselők jelenlétében. Ez persze aligha meglepő, mert 2016-ban visszavésték Budapest nevét a bukaresti diadalívre is, amit korábban a szocialista megbékélés jegyében eltávolítottak. Román részről a megbékélés addig tartott, ameddig Magyarországra szükség volt NATO- és EU-csatlakozásukhoz, bár addig is nagyon felemásan.