1919. szeptember 14.
A balkáni francia-szerb offenzíva kezdete görög területről. Másnap, 15-én áttörik a bolgár arcvonalat, a hónap végére pedig összeomlik a balkáni front. A bolgár hadsereg mellett a 11. német hadsereg is megadja magát, 77.000 fogoly és ötszáz tüzérségi löveg kerül az antant birtokába.
A végletesen kimerült Bulgária szeptember 29-én fegyverszünetet köt, ekkor az antant hadereje már Szkopjénél jár. „Ezzel a balkáni arcvonal tarthatatlan lett”, írja a bolgár összeomlásról Horthy Miklós. (Horthy 1990: 109. o.)
Tény: az Osztrák-Magyar Monarchia és a Német Birodalom nem rendelkezik megfelelő erővel a Balkánon a kieső bolgár erők helyett új frontvonal létrehozására. Az 550.000 bolgár katonát és a szétvert német alakulatokat idő sincs pótolni. Egy védelmi vonal létrehozása a semmiből akkor is nagy logisztikai és szervezési feladat lenne, ha az erők rendelkezésre állnának. Késleltetni kellene az előrenyomulást, de Nis környékén a németek ellenállási kísérletét a francia-szerb haderő megtöri és október folyamán visszafoglalja Szerbia területét. A front összeomlása azoknak is meglepetés, akik a németek vereségét kívánják, mint Károlyi Mihály és felesége: „Összeomlott a déli front, Bulgária különbékét kötött – mindez úgy hatott ránk, mint derült égből a villámcsapás.” (Károlyi Mihályné 2011: 277. o.)
